A cikket írta:
Iványi Orsolya
Emlékszem, anyukám hogy küzdött vele, folyt róla a víz állandóan, ez nagyon megmaradt bennem. Amikor 50 éves lettem, egy rendellenes vérzés miatt elmentem nőgyógyászhoz, ahol kiderült, hogy I. stádiumú méhnyakrákom van. Én pedig azt, hogy ez a menopauza lesz. Szerencsém volt, hogy a vérzés jelezte a baj, mert a rákkal az a probléma, hogy sokáig nincs tünet, ezért is nagyon fontos, hogy szűrésre járjunk. Werthein-műtétet végeztek rajtam, ami egy radikális kiterjesztett méheltávolítás. Senki sem tájékoztatott, hogy a műtét után 2 héttel már menopauzában leszek. Azt gondolom, hogy nem azon múlik a nőiesség, hogy van-e méhed vagy nincs. Persze, én könnyen beszélek, hiszen már nem akartam szülni, de annak biztosan más, aki még családtervezés előtt van. Önmagában attól hogy nincs méhem, én még ugyanaz a nő vagyok, nem ezen múlik szerintem. A legfőbb gondom a gyógyulás volt, és ami most van, még mindig jobb opció, mint 3 méterrel a föld alatt lenni. Ez volt az ára annak, hogy még nagyon sok mindent csinálhatok, amihez nincs szükség a méhemre.
